Bruce Peninsula - az első cottage élményünk

Egy hetet töltöttünk a Bruce Peninsula-n, Lion's Head községben. A Bruce Peninsula egy kb. 80 km hosszú, 5-20 km széles félsziget a Huron tóban, elválasztja a fő víztömeget a Georgian Bay nevű öböltől, ami önmagában véve akkora mint az Ontario-tó. A félsziget két partszakasza teljesen különbözik. A Huron oldalán sekély víz, hosszú homokos, sík strandok, langyosabb, zavarosabb víz, a Georgian Bay oldalán vad sziklaszirtek, a kis öblökben kristálytiszta, jéghideg vízű, homokos, kavicsos part.

Lion's Head a Georgian Bay oldalán volt, utólag nem rossz választás, mert az egy hét alatt nem volt 20 foknál melegebb idő, inkább túrázni tudtunk, nem strandolni.

Tágas, világos kis házikónk volt a városka közepén, ...

---

vasárnap óta ma, szerdán aludt el először Andris láztalanul, végre végre. befejezem ezt a bejegyzést, a többit később!

---

szóval a cottage nagyon klassz volt, szép kerttel, kerti játékokkal, tűzrakó hellyel, ami kell. Sajnos az első egy-két nap tényleg elég vacak és hideg idő volt, de a hét második felében azért ki tudtuk használni ezeket is.

Megérkezés után meglátogattuk a városka legemblematikusabb helyét, a világítótornyot meg a kikötőt, itt persze Andris azonnal le akart mászni a stégről a jéghideg vízbe, volt nagy kavicsdobálás, szokásos mókák.

Lion's Head mellett is elhalad a Bruce Trail nevű többszáz km-es túraút, ami a Niagara vízeséstől egészen a félsziget csúcsáig tart, és a legváltozatosabb vidékeken, nemzeti parkokon visz végig.

Úgy terveztem, hogy ha marad az előrejelzett hűvös idő, akkor ezen csapunk rövidebb túrákat
Hát, így is lett, három rövid strandolástól eltekintve (amiből az utolsót tettük felelőssé a betegségért) inkább erdei programjaink voltak.

A házikót hamar belaktuk, a feltöltött fotókat nem is én csináltam, a tulaj honlapjáról szedtem le, mert mi ilyen rendet sose raktunk.

A tulaj részletes instrukciókkal látott el minket, mit szabad és főleg mit nem.

Többek között itt is nagyon oda kellett figyelni, hogy ne hagyjunk kint szemetet, ételmaradékot, mert hát You Are In Bear Country. Erre csak legyintettem magamban, persze, persze, a falu közepén.

Egyik este kint a ház előtt csodáltuk a csillagos eget (ez a vidék minősített Sötét Ég Terület, nagyon kicsi a fényszennyezés, tényleg millárdnyi csillagot lehetett látni), amikor lelasított mellettünk egy autó, és a benne ülő helyi hölgy kedélyesen jelezte, hogy a fia a szomszéd háznál (éppen üresen, nyaralók nélkül állt) épp az imént látott egy medvét kóricálni. Csak hogy tudjunk róla. Na, innentől kezdve Laci azzal heccelt, hogy ki merek-e menni a töksötét hátsó kertbe éjjel törölközőt teregetni. Nem. Meg, hogy a maci bekukucskál a nyitott ablakon. Szerencsére nem.

Aztán végül a medvét nem láttuk, szúnyogot annál többet...