Következő túránk a városka másik, északi szélén indult (volna) a White Bluff nevű sziklaorom tetejére. A parkoló mellett óriási virágosréten keresztül indult az ösvény, itt a (neki) fejmagasságban bólogató virágok Andrist annyira lenyűgözték, hogy nem is jutottunk túl messze utána az erdőbe. Több mint egy hónap alatt megtanultunk, hogy ami nem megy, nem kell erőltetni, annyi hűvös nap után nem is volt rossz kicsit ácsorogni a szelíd esti napfényben. Ezen a túrán a pálmát a tehenek vitték, a két városi kölyök megcsodálta a helyi agrárium büszkeségeit (Anya, rámnézett a boci, éljen!)
Sziasztok,
VálaszTörlésHáát igen ami nem megy azt nem kell erőltetni. Szépek azok a virágok Zsófi kezében.
Jut eszembe, az üres parkolóba - persze csak ha gondoljátok- szerzek egy bocit. :)